Prágai életem legelején alig főztem. Ha mégis, akkor a régebben megszokott mennyiséget, amit aztán egy hétig ettem. A granadírra azóta se tudok ránézni. Hiába főztek jól az étkezdében, hiányoztak az otthoni ízek és hiányzott a főzés. A saját főztömet akartam enni. Persze…