Strandolni voltam. Este még kicsit vaciláltam, mert délután kettőre vihart jósoltak, de reggel hétágra sütött nap és a meteorológusoknak nem szokott igazuk lenni. Most se volt, mert a vihar negyed háromkor tört ki, de ezt reggel nem tudtam. Összepakoltam és elindultam. Ha lesz lángos, akkor, diéta ide vagy oda, veszek egyet. Egyet tényleg nem lehet sütni, és az az igazi, amikor sok készül, sok tésztát kelesztenek és egymás után sülnek a finom friss lángosok. Útközben vizualizáltam a lángost, hogy az univerzum, mert a főzelék óta tudom, hogy működik, tehesse a dolgát. Lángos. A széle vastagabb, puha, a közepe vékony ropogós. Fokhagymás. Az a minimum. Tejföllel, mert úgy szeretem. Esetleg még reszelt sajttal is. Ukončete výstup a nástup, dveře se zaviraji....vissza a vizualizációhoz…..fokhagymás lángos sok tejföllel. Kofolát is veszek, strandokon szokott lenni csapolt.
Tetszett a hely, füves, fás, bokros, nem kavicsos, volt öltöző, WC (tiszta!), papír, szappan, szóval tetszett. Megkerestem az ideális helyet, ami elég messze volt a szemétkosaraktól, a WC-től, a kisgyermekes családoktól és még árnyékban is volt. Leterítettem a king size méretű pokrócomat, nem volt tömeg, volt hely bőven. Olvastam kicsit, bekentem magam, volt egy olyan érzésem, hogy a hátam közepét nem sikerült tökéletesen bekenni, (amit igazolt is az égető érzés hazafelé a metróban). Aztán felderítettem a büfét. Volt kofola, persze sör, mindenféle pálinka, ha valaki azt szeretné, hogy a guta megüsse ebben a melegben, ásványvíz, kávé, meg ami ilyen büfében még szokott lenni. Sült kolbász, hot dog, kirántott sajt, csupa olyan kaja, amit rekkenő hőségben az ember enni szokott. És persze lángos. Az univerzum működik. Páran boldogan vitték is a kecsupos, sajtos lángost. Jól nézett ki, nem volt túl nagy. Nem volt olcsó, de lángos nélkül nem megyek haza. Én majd tejföllel kérem. Délután az ég borulni én meg szedelőzködni kezdtem, hogy még vihar előtt, szép időben megehessem a lángost. A fokhagymás, tejfölös lángost. Az ablaknál kértem egy lángost, fokhagymával és tejföllel. Csak kecsupos és sajtos van. Tejfölös nincs? Nincs. Kell? És csak sajttal lehet? Kicsit gondolkodott. Jó, azt lehet, de úgy is ugyanannyiba kerül. Akkor egy lángost, de csak sajttal. Felírta a rendelést, és hogy csak sajttal, jenom sýr, bazi nagy betűkkel. Leültem az egyik napernyő alá és vártam. Mikor az előttem rendelt kolbász elkészült, én is odaálltam az ablakhoz, ahol a rendeléseket kiadták. A pulton több cetli is sorakozott, sorszámokkal, rendelésekkel. Láttam az enyémet, zöld 11-es, lángos, jenom sýr. A szakács néni elolvasta az összeset, kicsit gondolkodott, aztán újra kezdte az olvasást, mert elfelejtette, mit kell sütni. Közben a sült kolbászos nő visszajött, mert a kolbász belül jéghideg volt és csodáltam, hogy csak udvariasan megkérte a nénit, hogy süsse át rendesen. Ekkor hasított belém az első kétely. És amikor megláttam, hogy egy zacskóból elővesz egy félkész lángost és bedobja az olajsütőbe, magamban nyüszíteni kezdtem. Ez nem AZ a lángos, amit reméltem. Majd a fokhagyma és a sajt megmenti a végeredményt. Mikor a sült krumplit és a kroketteket is melléje dobta, már csak azért imádkoztam, hogy a kolbászt ne ugyanabban süsse. Nem, a kolbászt, amit a hölgy visszahozott a mikróba nyomta bele…….
Alig vártam, hogy kivegye a lángosomat és vihessem és ehessem. Végre elkészült, tányérra rakta és kenni kezdte kecsuppal. CSAK SAJTOT KÉREK, kiáltottam. A néni ijedten (vagy mérgesen) rám nézett. Nem baj, mondtam neki, ezt adja oda valakinek, akinek kecsuppal kell, nekem meg süssön másikat és azt szórja meg sajttal. Nem, azt nem lehet, mert összekeverednek a rendelések. És lekaparta a kecsupot amennyire lehetett és megszórta sajttal és odalökte elém. De hát oda volt írva, hogy csak sajttal kérem! De nem vettem észre! Hiszen háromszor is elolvasta hangosan, hallottam! Ha nem sajnálom azt a 45 koronát, (írd és mond negyvenöt!) ott hagyom a szerencsétlen lángost, de esni kezdett és már éhes is voltam és a hátam mögött már morogtak, hogy mi tart olyan sokáig. Megettem, sótlan volt, nem volt rajta fokhagyma és nyomokban kecsupot tartalmazott. De akkor is jól éreztem magam és ha legközelebb megyek még jobban fogom magam érezni, mert nem fogok sótlan fokhagymátlan lángos utánzatot enni.
